Város Veľký Meder

A Város kialakulása, neve Nagymegyer a Duna menti síkságon, Alsó-Csallóközben,közigazgatási szempontból a Nagyszombati kerület, szűkebben a Dunaszerdahelyi járás keleti részén található. Viszonylag könnyen megközelíthető alár a 63-as közúton, akár a Pozsony Komárom közötti vasútvonalon. A város 10 km-re fekszik a Magyar Köztársaságba vezető Medve-Vámosszabadi határátkelő helytől.

A település kiválasztásánál a megélhetést biztosító természeti adottságok és a támadások elleni védelem adott feltételei voltak a döntő szempontok. A várost övező korabeli nagy tavak, folyók és patakok vizei a halászothoz, művelhető dombos területei a földműveléshez és állattenyésztéshez biztosítottak előfeltételeket.Bizonyára ezért telepedtek le itt bár átmeneti időre az új kőkorszak( neolitkori) földmúveléssel foglalkozó népcsoportjai (linerális kerámia népe, vagy a zselizsi kerámia népe) ahogy ezt az 1988-ban a város környéki régészeti ásatások igazolták. Ez mellett egyértelműen igazolható, hogy a 8. században a mai Nagymegyer kataszterében avarok éltek. A mai város területét körbe veszi a három avar föld-erőd, avargyűrű. E avargyűrgyűrűk belső részébe telepedtek le I.Géza fejedelem korába a honfoglaló magyarok. (10.század)

Ők a Koppány nemzetségez tartozó Megyer törzs tagjai,később komáromi várjobbágyok, akik sokáig ősi előjogokat élveztek( csak a vármegyének ill. a királynak adóztak). Ma már egyértelmű,hogy nincs valóság alapja annak az állításnak (amit városunkban is gyakran idéznek ), hogy város nevét Árpád fejedelem „Megere nevű alvezéréről” kapta. Ez a szájhagyományra épül állítás a 18. századból származik és azóta a tudományos kutatás nem igazolta. A Megyer elnevezés a település lakóinak hovatartozását jelölte. Ez a név az idők folyamán változik. A név először(a jelenlegi ismereteink szerint) IV. Béla király 1268-ban kiadott Komáromi Nagy Oklevelében jelenik meg Villa Meger alakban. 1369-ben Megere, 1379-ben Megyer,1471-ben , 1786-ban Nagy- Megyer, 1920-ban Veľký Meder, 1948-ban Čalovo, 1991-ben ismét Veľký Meder-Nagymegyer néven nevezhető e 9018 lakosú kisváros.

Bővebb információ a www.velkymeder.sk honlapon található.

TEMPLOMOK, KASTÉLYOK

Alistál: Szent Márton-templom, református templom, Mária-szobor
Baka: Mindenszentek-templom
Balóny: Szűz Mária-templom, XVIII. sz.-i fából faragott Mária-szobor
Bogya: református és r.kat. harangláb
Bögellő: 1991-ben épült református templom
Bős: Szent Margit-templom, Amadé-kastély
Csicsó: Kalnoky-kastély, r.kat. templom, református templom
Csiliznyárad: r.kat. templom
Csilizradvány: református templom
Ekecs: Szent Vendel-templom, klasszicista református templom,
Ekel: Erdélyi Kúria, Csonka Kúria
Gúta: Nagyboldogasszony r.k. temploma
Keszegfalva: Szent Vendel-templom
Kolozsnéma: 12. századi rotunda, református templom, r. kat. templom
Komárom: Szent András-templom, Tiszti pavilón, Zichy-palota, Városháza, református kollégium, klasszicista megyeháza, az Aranyhal vendéglő épülete, Legszentebb Istenanya-templom, Szent József kórházi kápolna, Szent Rozália-templom, a régi bencés kollégium épülete, zsidó kistemplom és menház, református templom, Pozsonyi kapu, V. Bástya, T galéria, VI. Bástya – lapidárium, Európa-udvar…
Komáromfüss: Szent Benedek-templom, kastély
Lakszakállas: Szent Miklós-templom, Amadé-kastély
Medve: Szent Anna-templom
Nagymegyer: Szent István-templom
Nyárasd: r.kat templom a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére
Padány: neogótikus kastély
Szap: református templom
Szilas: szecessziós nyári kastély

TÁJHÁZAK
Nagymegyer, Padány, Alistál

MŰSZAKI-TECHNIKAI ÉRDEKESSÉGEK, RÉGISÉGEK
Gúta: Úszó vízimalom – múzeum
Dunatőkés: Tőkési vízimalom – múzeum
Keszegfalva: gőzszivattyú

MÚZEUMOK, GALÉRIÁK
Komárom: A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum
Dunaszerdahely: Csallóközi Múzeum

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
Keszegfalva: Lohóti mocsár, Fűzes, Kissziget, Akácos
Csicsó: Csicsói holtág tájvédelmi körzet, Hami-nádas
Dunatőkés: Tőkési-ág természetvédelmi terület
Keszegfalva – Ekel kozött: Túzokos – védett terület
Csallóközaranyos: Nagylél természetvédelmi terület

A fenti információkat www.thermarcorvinus honlapon találja.